Az Y és Z generációra sokszor digitális bennszülöttekként hivatkoznak, hiszen mi már mindennapjaink nagyrészét online töltjük, különböző applikációkat használunk és médiafogyasztási szokásainkban is kiütközik, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni, az online világon túl nincs élet. Az alábbi bejegyzésben ezt a hiedelmet készülök megcáfolni és bepillantást engedni abba, mivel foglalkozik egy hagyományos médiavásárló és médiatervező – írja Dóri, aki jelenleg még akadémistánk, de a program lezárulta után már biztos, hogy nálunk folytatja!
Gondolkodj el például azon, hogy te egy nap átlagosan mennyi időt szoktál TV-nézéssel tölteni. 1 órát, esetleg kevesebbet? Ha a válaszod igen, úgy korosztályunk tipikus példája vagy, ahol az átlagos TV-fogyasztás napi 50 perc. Azonban a magyar társadalom egészére elhamarkodott lenne ebből a megállapításból következtetni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy egy átlagos magyar ember még mindig legalább napi 3 órát tölt ezzel a tevékenységgel. Ezt nem gondoltad volna, ugye?
Forrás: https://giphy.com/gifs/friends-excited-wow-artr28YUQ6S0o
Ha ez még nem lenne elég, az online reklámozás dinamikus növekedése ellenére az offline médiumok (TV, sajtó, rádió, közterület és mozi) a teljes médiamix körülbelül 65-70%-át teszik ki. Ez a tény pedig jól rávilágít arra, hogy napjainkban is igen fontos a médiaügynökségek számára az offline médiatervezés és az ezzel foglalkozó szakemberek jelenléte.
De mivel is foglalkozik egy hagyományos médiatervező? Sokan gondolják, hogy a médiatervezők keze nyomán jönnek létre a különféle reklámok, ez azonban nem igaz, hiszen a kivitelezés a kreatívügynökség felelőssége. A médiaügynökség alapvető feladata, hogy segítse a hirdetőt abban, hogy elérje célcsoportját, tehát megtalálja a számára legmegfelelőbb hirdetési felületeket. És hogyan kapcsolódik ebbe a folyamatba egy médiatervező? Ő az a személy, aki meghatározza, hogy hol, mikor, milyen erősséggel és mennyiért reklámozzon a hirdető.
Forrás: https://giphy.com/gifs/youngertv-3oKGzwrtYoQKibg2as
Különbséget kell azonban tennünk médiavásárló és médiatervező között is. Nézzünk erre egy egyszerű példát. Tegyük fel, hogy az ügynökség úgy dönt, hogy a hirdető céljainak elérését egy TV kampány támogatja legjobban. Ebben az esetben a médiatervező dönti el, hogy mely csatornákon, hányszor, mikor és mennyi ideig jelenjen meg a reklám. A médiavásárló pedig az ő munkáját támogatja azzal, hogy ellenőrzi, hogy van-e az adott csatornán elérhető reklámhely, megrendeli azt, illetve a megjelenés után folyamatosan ellenőrzi a kampány teljesülését. Maga a folyamat és a munkamegosztás hasonlóan néz ki az egyéb offline médiumok esetén is.
Izgalmasan hangzik, ugye?
– Kovács Dóra, GroupM Akadémia 2017/3 csoport
Jelentkezem a MediaAllStar gyakornoki programba >>>
