Illúzió vagy valóság – betekintés a reklámszakma kulisszái mögé

Ildi írása az illúzió és a valóság kapcsolatáról szól. Vagy ennél is sokkal többről?:) Olvasd el, és megtudod!

Forrás: https://www.digitaltrends.com/cool-tech/spinning-top-kickstarter-limbo/

Mindig is vonzott az illúziók világa, ezért választottam a reklámipart. Sokan kérdezték, miért nem választottam olyan szakmát, ami valamilyen egzakt tudományra épít és a valóságra támaszkodik, nem pedig légből kapott ötletekre.  Elmondom miért. Ott van például a csoki. Pontosan le lehet írni, hogy milyen hormonok járnak örömtáncot az agyamban a csokoládé nugát selymesen léleksimogató íze mögött, azt viszont még a legmodernebb tudomány sem képes pontosan megválaszolni, hogy miért esik jobban a csoki az egyik nap mint a másikon. Ezt is, mint annyi mindent az életben, az egyén hangulata irányítja, ezer tényező függvénye. Milliós, globális közösségek épültek a hangulatra, erre a láthatatlan erőforrásra, addig amíg életérzéssé nem alakultak. Ezek a brandek. Nagyon hasonlítanak a nemzetekhez, csak zászlók helyett logók, mítoszok és legendák helyett pedig sztorik és szlogenek hordozzák az összetartó erőt. És hol lehetne egy ilyen globális közösséget jobban megismerni, mint egy médiaügynökségnél, ahol megannyi brand, ügyfél, hangulat és életérzés működik együtt, kész metropolisz. Ezért jelentkeztem a GroupM Akadémiára, rengeteg illúzióval, megválaszolatlan kérdéssel, kíváncsisággal, hogy rájöjjek, valóság-e vagy illúzió a média világa.

Első lépés: Ha közelebb akarunk kerülni a valósághoz, először kérdeznünk kell. Minden azon múlik, hogy milyen kérdést teszünk fel. Sokáig úgy gondoltam, hogyha le akarjuk rántani valamiről a leplet, akkor a legfontosabb kérdés a „hogyan?”. Az akadémián viszont megtanuljuk, hogy egy jó médiatervező eszköztára öt alapkérdésből áll: mit? kinek? hol? mikor? mennyiért?.

Második lépés: Ha sikerült feltennünk a jó kérdéseket, egy lépéssel közelebb kerültünk. Most jönnek a válaszok, amikből érveket kovácsolunk. Az akadémián megtanuljuk, hogy annyira jó egy érv, amennyire mérhető, hiszen mindennek nyoma van. Aminek nyoma van, az pedig nem lehet illúzió. A legkisebb vidéki lapban megbújó hirdetésnek, és a hajnali 4:20-kor sugárzott TV szpotnak is van gazdája, és legalább öt excelben nyilván van tartva. Néhány kulcsszó: KPI, GRP, AGB, TGI… mind a mérhetőség és az érvalkotás mesteri eszközei, és mindegyik hozzásegít, hogy a látszólagos illúzió amivel a médiában találkozik a fogyasztó, számokkal alátámasztott valóság lehessen.

Harmadik lépés: Bármennyire is körülhatároljuk a megoldandó feladatot a legcélzottabb kérdésekkel, (igen, ez a de-brief alkímiai folyamata) és bármennyire is bombabiztos érvekkel jövünk elő, nem felejthetjük el a legfontosabbat: az emberi tényezőt. Itt buknak el legtöbben amikor az illúzióból valóságot akarnak alkotni, mert elfelejtik, hogy bármennyire is nyomós lehet egy érv, lehet tudásunk bármennyire is alapos, ha nem rendelkezünk a megfelelő kommunikációs soft skillekkel, hogy azt hatásosan tálaljuk. Hiszen minél jobban hatunk a másikra, annál valósabbak vagyunk. Itt nyújtja a legnagyobb segítséget az akadémia, ahol a szakma széles spektrumával találkozhatunk, olyan szakemberekkel, akik nem csak tárgyi tudást adnak át, de visszaigazolást és tapasztalatot is.

Az akadémia után más szemmel néztem az egész piacra, megértettem, hogy mennyire szervezett, logikus és szilárd érvekkel alátámasztott a médiatervezés folyamata. Tehát valóság vagy illúzió? Már a MediaComnál dolgoztam, amikor egy prezentáción elhangzott a kulcsmondat: Nem azt veszik meg amit csinálunk, hanem azt, amiért csináljuk. És, hogy miért? A vízióért, ami jobbá teszi a valóságot. Azt hiszem, valahol itt kezdődik a mágia.

 

– Dobosy Ildikó, Junior Media Planner & Buyer @ MediaCom, a MediaAllStar program korábbi akadémistája

Jelentkezem a GroupM Akadémia MediaAllStar gyakornoki programjába >>>

About the author: Diána Török

Leave a Reply

Your email address will not be published.